Amikor néz rád azzal az elnéző jóindulattal, ahogy a pszichiáter néz a gyógyíthatatlan elmebetegre...
Te az érzéseidről beszélsz, ő kiröhög... tulajdonképpen azzal a meghittséggel, azzal a buddhameleg nyugalommal adja a tudtodra, hogy egy fél pillanatig sem volt szerelmes, ahogy az ember szarás után ücsörög még pár percet az átmelegedett wc-deszkán, keresztrejtvényt fejtegetve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése