so...

Próbálj meg konkretizálni valamit, anélkül, hogy közben bármi konkrétat mondanál...

Drágáim, olyan ez, mint agyaggalambra vadászni uborkaszezonban.

Marlboro-expressz.

A negatív pólusú sztahanovizmus első jele, ha az ember lánya vasárnap hajnali egykor még ott tart, hogy hatalmas hévvel és életkedvvel rovatot szerkeszt, illetőleg tölt fel csupa Andersen-t megszégyenítő mesével és vattacukor-habbal.
A hév az a tizenegy szál elszívott cigaretta, hatvannégy mg alumínium-dobozba csavart koffeinnel leöblögetve, az életkedv pedig a kikívánkozó, rémesen-negédes cikkek lead-jeiből megírt nulla karakter.


P.s.: Nincs hozzá kellő mértékű kompetenciám, hogy mérlegképes-hazudozót faragjak az elcseszett öntudatomból.

p.s.:

...én lennék a legboldogabb ember a földön, ha végre elfelejtenéd, hogy a világon vagyok...

-Terméketlen a perc-, szép lassan leválnak az emlékek a retinádról, ejakuál a lelked, beteljesült benned a beteljesülhetetlenség, és a magány e végső, gyöngyözően vad gyönyörében, perforálódsz barátom...
Patakokban csordogál ki belőled a meddő élet. -stroke- Kráterekkel díszített szíved kivájt acéledénye,- hasadékká vedli magát a lélek-, ha lennél az artéria, ha vérrel pumpálnád létünk kiapadt horizontját, ha felgyújtanád a kihűlt napot, -két tenyeredbe fonnyadt fénygömb csak-, holt egünk papírvázára mázolt, százezer kialudt izzó, lehelj még életet belé, hints még maszatos csókokat vak homlokára, hogy hajnalba borítsd az éjjel csillagfoltos, vágyakkal telehányt metropoliszát. -stroke- A holnap hovatovábbja, és a pillanat netovábbjaként, te létező-létezhetetlen, lélegző álom-esszencia, bőrbe ivódott zamat, benned, összemosódott, gubancos ábrándok minden naiv szárnycsapása egy újabb semmibe kiáltott gondolat, töredékem vagy, töredéke a rebbenő-rettenő létnek, végtelenített egyperc, minden, ami holnap már csak múlttá kacagott jelen, minden, ami most többet ér egy maroknyi lüktető életnél, pulzáló felhő-ketrecedben rekedt. -stroke- Fuldoklunk a vacogó napban. A szavak oltalma - kétkedő bizonyosság, karok hanyatló büszkesége, kiszúrt szemek vak áhítatában vérző, távoli planéta a szív, és minden halált-sóvárgó, kéjes-de-szeszélyes dobbanása: tükrödből tükrömbe hasadt, riadt felismerés. -blast-

memory flash.

...mennyire nem volt semmi értelme, mert nem tudtam már akkor sem, hogy öljek meg magamban egy halottat...

Nem hiszek az arcokban, a testek szépségében, a holnapban, és vele benned.

Ahogy-és-amikor az életem szétbomló, fekete kontúrjait idomítod színes egésszé, bordák ölelte, végtelen tükör-termekben az az egy, kegyesen hazug, de kegyetlenül igaz érzés, csak megsokszorozott belső vérzés, macskaköves sóhajok és egymást tarajossá tajtékzó vágyak bontotta színes szalagokként fonódó karok ketrecében a bezártság, -csak lappangó iszony-, tőled és az élettől, mozdulatlanná heverve az álmokat, a nap króm-sugarai alatt, grafit-törmelékként habosra rúgva az utca porát, ízlésesen-mocskos képzetek gyúrva cipőtalpalatnyi valóságokká, és így zsugorodunk időtlenné egymásban, és így zsugorodik bennünk a világ is:

magatehetetlenné.

unsaturated.

Bágyadt fényár mészárol belőled krómsárga szálakkal össze-öltött foton-törmelékeket.

Tudod...csak az a csöppnyi melegség, amit felböfög magából lelked vágyaktól roskadozó kanálisában az a hiánytól ordító, pondróvá lett pillangó, az az apró sóhaj, a megkönnyebbülés vérgőzös sóhaja, amint kileheli itt még, hogy talán, ott már, hogy késő, életté-érzéssé-bábozódnia, és megvetést provokáló kitartással öleli önnön magából kifacsarodó testének hímpor-burkát, tudod, ahogy csak egy haldokló képes vissza-szorítani magába a kikívánkozó, pillanatokig-még-létezni-akarást.

szerelemvagymi.

Mámorító-de-hol-tántorító, kockacukor-mázban úsznak a reggelek, illanó-villanó szemtükör, foszló karcok a retinán, jön, jön, szirupos testtel ömleszti be melléd a lég-az-ég, műpadlóba taposott, porszemnyi mennyország, réseiből kivedlett redőny-morzsa, szilánk-szerenád, papírzsebkendőnyi csoda, tenyerekbe hevült bűvölet, aztán már karéj napfény, nyaláb villanytrafó, ahogy dobbanásonként fényévmilliárdokat utazik benned.