végzár.

Szögbelő; aztán beleáll a menetszélbe, és gyomor-forogva falra akasztja a kibelezett prédát, mint egy kiábrándítóan üres képet valami giccses keret mögött, majd megbánja, és némi érzelem-idegen részvéttel azt mondja: nem.
Bocs, de nem.