Valami nem stimmel.
Nem úgy nem stimmel, hogy őrült módjára ordít ki a dolgok két istenes pofon közt vöröslő képéről, hanem arról van szó, amikor még csak a lelki szemeid előtt illegeti magát az érzület, lenge, majd' mindent mutató, de mégis 'csak' sejtető nyári csipke-hacukában, érted...amikor szeretnéd azt hinni, hogy csak idült paranoia, nem nagy dolog, de valahogy érzed a lendület előszelét végigzörögni a tarkódon, azét a lendületét, amivel át fognak vágni azon a bizonyos palánkon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése