kgntv dssznnc.

Aztán még hunyorogta magából a rozsdát, amikor jött, aztán amikor nem jött, -az egy halványzöld érzés volt-, és megrepedt bennünk a világ, mint egy ócska, öreg-szagú antiktükör, -én mondtam, hogy a miénk az egy kisbetűs szerelem-, bámultam bele a macskaköves arcába, hogy ömlik át rajta az utcapor, kamionok karamboloztak, és dohos öregasszonyok botlottak meg a kátyús mosolyában, -mesélte múltkor a szomszéd, hogy a hűtőszerelő ott halt meg a lakásában, és még a fasírt is megromlott-, ezek mindig emberöltőnyi távolságok voltak, ott tartottuk őket abban a régi hegedűtokban, -mint a nő, akinek volt egy stroke-ja, a harmadik polcon egy befőttesüvegben-, tele vagyunk tragédiákkal, -úgy jött be utánam a bácsi a boltba, "Évike, baj van", beült közénk a kétségbeesés, egy leharcolt kempingszékbe, és tényleg baj volt, Évike is látta, nem akart nyílni a feles-üveg-, az ő szíve tavalyi-marcipán volt, a hangja meg túllágyult melasz, -túl nagy volt a szökési sebesség, én mondtam, hogy a miénk az egy kisbetűs szerelem-, lenge nyáriruhákat hurcolt magával a szél, némelyik beleszállt a szemébe, és patinásra koptatta az íriszét, úgy élvezett bele a sötétbe, -halványzöld disszonancia-, rosszindulatú daganatokat nyögött át a számba, -"Évike, baj van"-, én mondtam, hogy a miénk az egy kisbetűs szerelem.